Fejlődés

2025.01.27 16:30

Mindig keresd, miben fejlődhetsz – avagy hogyan tanított meg a futás, hogy nincs végállomás.Amikor 21 évvel ezelőtt elkezdtem futni, azt gondoltam, eljön majd az a pont, ahol már nem lesz hova fejlődni. Egy szintre érve úgy véltem, minden edzés rutinná válik, és a cél már csak a szinten tartás lesz. Az évek múlásával azonban újra és újra bebizonyosodott, hogy ez egyáltalán nem így van.Minden versenyszezon végén leülök, és megvizsgálom, mik a hiányosságaim, miben tudnék jobb lenni. Ez a szokásom a kezdetek óta elkísér, és talán pont ez az, ami miatt 21 év után is úgy érzem, van motivációm.2011 óta rendszeresen végzek erősítő edzéseket, de mostanában elkezdtem kifejezetten a futásom gyenge pontjaira fókuszálni. (Van bőven.)

Nem csak általános izomerősítést végzek, hanem célzott gyakorlatokat, amelyek segítenek fejleszteni azokat a területeket, amik korábban hátráltattak például terepen.50 évesen belevágni valami újba? Tizenöt évvel ezelőtt azt mondtam volna, hogy „ugyan már, nyugodjon le az ember ennyi idősen, és örüljön, ha egyáltalán futni tud!” De nem így lett. Megcsináltam, amiben hittem, és a múlt hétvégi verseny rádöbbentett valamire: 20 év futómúlttal és 50 évesen is lehet fejlődni.Apróságok, amik különbséget jelentenek.Biztos nem hozok óriási áttörést, de az apró lépések is számítanak.Ez a hozzáállás átszövi az életem más területeit is: a munkámat, a személyes kapcsolataimat, az önmagammal való viszonyomat. Minden nap van lehetőség arra, hogy egy kicsit jobbá váljak, mint tegnap voltam.Mi a tanulság?Soha ne hidd azt, hogy nincs hova fejlődni. Lehetsz tapasztalt, lehetsz „öreg” – az újdonság és a fejlődés nem korhoz kötött. Ami számít, az a nyitottság, a kíváncsiság, és az, hogy higgy abban, amit csinálsz.Mert végső soron nem az számít, hogy mások mit gondolnak – az a fontos, hogy te mit látsz magadban, és mit hozol ki abból. Ezért mindig keresd, miben fejlődhetsz – lehet, hogy pont ezek az „apró dolgok” emelnek majd új szintre.