Csipi
Mi kell egy jó naphoz? Nem sok. Futócipő, napsütés, jó társaság, akivel lehet beszélgetni, de 30 kili után hallgatni is. :-)
Szeretem megmutatni a futóköreimet másoknak, ez nagy élmény a sok-sok magányos futás után. Amikkel persze semmi bajom, nehéz bárkihez igazodni, én pedig szeretem a tervhez tartani magam, de ha úgy tűnik van egy közösen megbeszélt tempó, szívesen futok másokkal.
Teljesen spontán úgy alakult, hogy ma Takács Krisztián (Csipi) levonatozott hozzám, hogy fussunk együtt egy hosszabbat. Csomó ötletem volt, de végül a Kis Balaton bővített körbefutása mellett döntöttem, mert Csipi azt mondta, kb. 30 éve járt ott.
Megbeszéltük a tempót, de annyira elbeszélgettünk, hogy kicsit gyorsabb lett az első 20-as. Végülis úgyis a laza érzés volt a lényeg és az rendben volt.
A Kis Balaton gyönyörű arcát mutatta: napsütés, fodrozódó víz, vadludak. Futottunk egyet a Kányavári szigeten is, örültem, hogy Csipinek új helyeket mutathatok meg.
Innen erős szembeszelünk lett, de ha már addig haladtunk, bár nem beszéltünk erről, valahogy egyikünknek sem akaródzott lassítani. 30-tól már olyan erős volt a szél, hogy úgy éreztem helyben futunk, de szerencsére az óra nem ezt mutatta. Na innen nem sokat beszélgettünk, de már nem is volt sok hátra.
Ezek a futások teljesen feltöltenek és sok erőt adnak a magányos futásokhoz.
Köszönöm Csipi!
Sajnos fotózásban egyikünk sem erős, úgyhogy csak egy elég béna képünk van a napról, de emléknek jó lesz.